25 éves a Metal Gear!

A Metal Gear sorozat 25 éves, Hideo Kojima pedig ismét alkot, ráadásul az első képkockák alapján valami zseniálisat.

Nem túlzás azt állítani, hogy Hideo Kojima a videojáték ipar egyik legnagyobb neve. Amellett, hogy megalkotta a lopakodós játékok műfaját, irodalmat, filozófiát, társadalomkritikát, elvekről való kérdéseket - röviden kultúrát és művészetet - hozott a videojátékok világába. A középpontban a Metal Gear-ek (Fém Fogaskerék, ugyanis ez a hiányzó láncszem a gyalogság és a tüzérség között) állnak, melyek mobil nukleáris bázisként bárhonnan és bármikor képesek bárhová atombombát kilőni. A sorozat során többször kell megállítani a Metal Gear-eket és a mögöttük álló "gonoszokat".

A gonosz szó azért szerepel idézőjelben, mert a játékok egyik legnagyobb jellegzetessége a moralitás sokszínűsége. Aki egyszer rossz, máskor lehet jó, aki valaki szemszögéből jó, a másik szemszögéből rossz. A szereplők motivációi rejtélyesek, folyamatosan oldalt váltanak, és a történet során elhelyezett rengeteg csavar még zavarosabbá teszi indítékaikat. Zavarossá, de nem érthetetlenné: tény, hogy a Metal Gear-ek komplikált történettel rendelkeznek, de ki merem jelenteni, hogy a videojáték ipar leggazdagabbjával. Nincs még egy sorozat, mely ennyire mély tartalommal rendelkezne, mint a Metal Gear.

Hideo Kojima álmával kezdődött talán, hogy - eddig sajnos sikertelenül - elismertesse művészeti ágnak magát a videojáték ipar: filmrendező akart lenni, de nem tehette meg. Akkoriban még nem lehetett megtenni azt, hogy fogsz egy kamerát, felveszed és megvágod a filmet, majd felteszed az internetre és - egy kis szerencsével - sikeres leszel. Így amikor 1986-ban megjelent az MSX2, Kojima másik irányból megközelítve próbálta beírni magát a történelembe. 1987-re meg is jelent a Metal Gear és óriási sikert aratott, megalkotva a már korábban említett lopakodós - angolul: stealth - műfajt, amely később számtalan sikeres játék alapjává vált.

Itt - elég bizarr módon - két folytatása is lett a Metal Gear-nek. Egy Metal Gear 2: Snake's Revenge (Snake bosszúja) címet viselő változat, amely gyakorlatilag Kojima tudta nélkül született Amerikában, majd egy Metal Gear 2: Solid Snake, mely már az ő keze alatt épült fel. A legfontosabb állomás viszont a Metal Gear Solid volt.

1998-ban, a Playstation-ön látott napvilágot a Metal Gear Solid (MGS), mely ténylegesen magával hordozta a korábban említett művészi elemeket. Azóta a Metal Gear sorozat négy alapfogalomra épít: gén, mém, helyzet és tudat. (Angolul: gene, meme, scene, sense)

A Metal Gear Solid a genetikát és a génmanipulációval járó morális kérdéseket, az ezekkel kapcsolatos erkölcsöket és következményeket dolgozza fel.

A MGS 2: Sons of Liberty (A szabadság fiai, akik egyébként az amerikai függetlenségi háború idején egy radikális csoport voltak) a mém fogalma körül forog: hogyan hathat ki egy adott társadalom filozófiája - mémje -, az egyénre; hogyan hat a korlátozás a társadalomra és az egyénre, illetve hogyan befolyásolható a nagyhatalmak által a társadalom és az egyén. Az MGS2-t tekintik egyébként az első post-modern videojátéknak.

Az MGS3: Snake Eater (Kígyó evő) a helyzet - helyszín és idő - fontosságát taglalja, hogy hogyan befolyásolja az egyént és a politikát, illetve, hogy mindkettő hogyan változik a hely és idő változásával együtt.

Az MGS4: Guns of the Patriots (A hazafiak fegyverei) pedig a tudatot állítja középpontba: a halál tudatát, a dolgok változását, illetve, hogy a halál hogyan hat ki a környezetre.

Kulcsfigura a játékokban Yoji Shinkawa is, aki a karakterek és gépek tervezője és rajzolója. Gyakorlatilag ő valósítja meg Kojima elképzeléseit.

A sorozat természetesen számtalan díjat nyert el, az MGS és az MGS2 pedig az amerikai Smithsonian múzeumban van kiállítva. A történet, illetve a párbeszédek mellett kiemelten díjazták a hangok használatát. A tökéletes effektek, a zseniális szinkronizálás és a mesteri zene mind-mind hozzáad a játék mesteri mivoltához.

Ami szintén fontos, hogy Kojima a második rész óta be akarta fejezni a sorozatot, de folyamatosan visszatért és bővítette a történetet, mely legfontosabb lépése talán Big Boss - Snake ellensége az első Metal Gear-ben - főszereplővé tétele a 3-ban, aki azóta két PSP-s részben is megjelent. Az első a Portable Ops nevet viselte, a második, mely nagyobb nyomot hagyott, pedig a Peace Walker-t.

Roppant érdekes az is, hogy a legfőbb inspirációja ezeknek a játékoknak a nyugati és a keleti filozófia keveredése, továbbá a Holywood-i filmek. Így a végeredmény a nyugati kultúra átszűrve a keleti, konkrétabban Japán világszemléleten, melyet mesterien dolgoz fel Kojima.

A 25. évforduló alkalmából tartott konferencián pedig bemutatták a Metal Gear Solid: Ground Zeroes-t. (Folytatás a tovább gomb után.)

3 komment

All-Stars Battle Royale - Raiden

Íme Raiden, aki Evil Cole mellett a már korábban kiszivárgott karakterek közé tartozik. Már csak Snake kéne a Metal Gear Solid világból. Az első a bemutatkozó videó, a második pedig egy hosszabb bemutató:


Raiden by allgamesbeta2

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása